Sokat tűnődünk, nagy lélegzet vételű diszkurzusokat folytatunk, hogy a vadász kutyázás, munka kutyás lét mennyire normális a társadalom által helyesnek itélt mércén. A szenvedélyünket boncolgatjuk, mely szélsőséges perifériákon mozog, de mozog s nem áll meg soha.. S nem lesz kevesebb a benne rejlő " töltet "
Sokat futnak a kutyáink, de nem eleget. Vadászunk amit az időnk, s energiánk kiad, de nem eleget.
Minden pénzünket erre költjük, de nem eleget.
Ha a kutyáink képességei nem tennék lehetővé a vadászat némely formáját, vajon valami másba menekülnénk?..
A szenvedély az emberből fakad, s átjárja az egész lényét, de ez nem meg vásárolható. Az a hobbi, melynek már vannak elérhető eszközei, lehetőségei,határai.
Egy jó kutya,,hangsúlyozom jóoooo..egy vadászaton, bármelyik soron következő vadászaton ott maradhat, mert Ő erre született, s ezt egy percig sem bánjuk! .
Könnyedén nyakát szegi egy árokparton, egy szőlőskertbe bevágtatva szédületes tempóval vagy épp egy általa erősebb vadkan végzi be rajta útját,egy páratlan harcban. De egy földalatti ütközetben is sérűlhet végzetesen.
Vajon ha ez lenne a norma, minden fajta fenntarthatóságának alapja, a kutyák képességei, adottságai, felépítésük, elérnék a vadászatokhoz szükséges elvárásokat?.. S ha igen, vajon a vadászatba rejlő veszélyek tükrében kockáztatnának, számot vetnének a lehetséges jövővel? S hányszor tennék újra, s újra?
Vajon hány sérülés, halál, fájdalom után mennének tovább vagy térnének le erről az útról.!
Játszunk, s mindezt helyezzük vissza a való világba, ahol nem létezik csak puskás vadászat,magas szintű erkölcsi normákkal, ahol a sebzett vad elhullása természetes s innen szenvedélyünk megitélése az illegalitás mezsgyéjén lavírozik. De mi tudjuk, s régóta így élünk. Kutyáink léte szívünkbe egyforma, úgy élve vagy holtan!
.... Vadásznak születtek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése